Rózsa Sarok

Bizonyára mindenki hallott már az esküvőhöz kapcsolódó babonákról. Egyesek hisznek bennük, mások nem. Esküvőjére készülődve azonban még az is babonás lesz, aki korábban sohasem vette komolyan a hiedelmeket. Nem is csoda, hogy elővigyázatos, hiszen élete egyik legfontosabb lépése előtt áll, és senki nem szeretné, ha valaki vagy valami beárnyékolná a boldogságát.
A következőkben az esküvővel kapcsolatos szokásokról, babonákról olvashattok.

Valami régi, valami új, valami kölcsönkapott és valami kék
Az esküvői szokások közül az abszolút klasszikus Angliából származik. A menyasszonynak esküvője napján szerencsés viselnie magán valami régi és valami új, valami kölcsönkapott és valami kék dolgot. Ha ezt a négyet nem felejti el, esküvője és házassága is boldog lesz! A régi lehet például egy családi ékszer (fülbevaló, nyaklánc, karkötő, a nagymamától kapott medál); az új lehet a menyasszony cipője, fehérneműje vagy ruhája (ha nem kölcsönzött). A kölcsön kapott lehet a barátnő gyöngysora, esetleg egy zsebkendő, hajtű, fejdísz; a kék pedig sokszor a harisnyakötőn egy kis masni, esetleg kék virág vagy szalag a menyasszonyi csokorban. A "régi" a menyasszony eddigi, hajadon életét szimbolizálja az "új" pedig a most induló életszakaszt, szerepét, mint a feleség. A "kölcsönkapott" a barátságot és a szerelmet jelképezi, hiszen ezt a kettőt nem lehet örökre megváltani a papírral. Ugyanúgy vigyáznunk kell ezekre az érzésekre, mint a kölcsönkapott dolgokra. Ápolnunk kell őket és törődünk velük. A "kék" természetesen a hűséget jelenti, ami sokak szerint egy házasságban a legfőbb érdem.

Akadályok legyőzése
Az esküvő után az ifjú párnak egy farönköt kell a násznép hangos és vidám bíztatása közepette kettéfűrészelnie. Persze ennek nem kell öles rönknek lennie, megteszi egy vastagabb faág is. Ha sikerül, ez azt szimbolizálja, hogy közösen a jövőben is legyőzik az akadályokat, amelyeket az élet állít eléjük

Menyasszonyi csokor eldobása
Ki ne ismerné az amerikai filmekből azt a szokást, amikor a menyasszony hátat fordít a násznépnek és a vendégsereg még hajadon lányai közé dobja a csokrát. A hagyomány szerint, akinek sikerül megkaparintania, az lesz a következő menyasszony a társaságból! Ma már nem a menyasszonyi csokrot dobják el, hanem a külön erre a célra készülő dobó-csokrot.

Harisnyakötő eldobása
Tulajdonképpen azonos a csokordobással. Akárcsak a csokor eldobása, szintén a következő házasságkötést szimbolizálja. Az ifjú férj a násznépnek háttal állva a még nőtlen férfiak közé dobja felesége harisnyakötőjét.

Ki az úr a háznál?
Régen ez nem volt kérdés, egyértelmű volt, hogy a férfi viseli a kalapot. Ma már a női emancipációnak köszönhetően azzal is lehet viccelődni, hogy vajon a férj papucsférj lesz-e, aki csak a felesége kívánságait lesi, vagy az asszony fogja férjura minden parancsát teljesíteni. Könnyű megállapítani! Mindössze arra kell figyelni, hogy kinek a keze van felül az esküvői torta felvágásakor vagy a templomi esketéskor, és megtudjuk, hogy ki lesz az úr a háznál.

Koszorúslányok
A koszorúslányoknak eredetileg az volt a feladatuk, hogy megvédjék a menyasszonyt. A menyasszonyt kísérő, hozzá hasonlóan felöltözött, koszorúslányok összezavarták az arára leselkedő rossz szellemeket és az esküvőn betöltött szerepüknek hála, jó esélyt kaptak arra, hogy ők is mielőbb elkeljenek.
A mai értelmezés szerint a koszorúslányok a menyasszonyétól eltérő ruhát viselnek, és még a vőlegény előtt lépnek be a templomba, hogy elűzzék a rossz szellemeket.

Rizsszórás
Honnan származhatna-e szokás, mint Ázsiából, hogy az esküvő után az ifjú párra rizst dobálnak, általában a házasságkötő teremből kijövet, hogy házasságuk termékeny és jólétben bővelkedő legyen. Történhet ez a templomi ceremónia után is, de ott inkább a rózsaszirom szórása a jellemző. A menyasszonyok általában széles mosollyal és visongatva fogadják az égi áldásnak ezt a formáját, majd az esküvői autóba szállva hosszan szedegetik szép frizurába rendezett tincseik közül a galádul megbújó rizsszemeket.

Rózsaszirom szórása
Talán a legszebb, legősibb szokás, hogy az oltárhoz vezető útra virágszirmokat szórnak. Édes látvány, ha ezt kis koszorúslányok teszik pici kosárkájukból. A bő gyermekáldáson kívül a rózsaszirmok segítenek elegyengetni a házasság oly sokszor megpróbáltatásokkal teli, göröngyös útját is.

Kisfiú a menyasszony ölébe
Több országban is elterjedt szokás, hogy a lakodalom alatt egy kisfiút ültetnek a menyasszony ölébe. A fiúgyermek a termékenységen kívül elsősorban a családnév továbbvitelének jelképe. Egy kínai szokás szerint egy kisfiúnak meg kell pördülnie a nászágyon, hogy biztosítva legyen: az elsőszülött fiú lesz.

Gólya a háztetőn
Ki ne ismerné a történetet a gólyáról, amely már puszta jelenlétével "garantálja" a gyermekáldást abban a házban, amelynek tetején (kéményén) tanyát vert? Sajnos a gólya megrendelésre nem dolgozik, ezért terjedt el vidéken az a szokás, hogy babakocsit tesznek a ház tetejére. Így mindenki tudhatja, hogy e házban gyermeket várnak a közeljövőben.

A gyűrűk viselése
Az eljegyzési gyűrűt eredetileg a középső ujjon viselték mert úgy gondolták, hogy az közvetlen kapcsolatban áll a szívvel. A gyűrű viselésével megakadályozzák azt, hogy új szerelem bontakozzon ki mással. Az ékszer formájára is utalva egyfajta szerelmi körbe zárja a jegyeseket. Ma az elkötelezettséget jelenti. A magyar szokások szerint nem csak gyűrűt adtak egymásnak, hanem jegykendőt, vagy valamilyen ruhafélét varrt a leány a férfinek. A eljegyzés lényege, hogy jegygyűrűt húz a férfi választottja ujjára és fordítva. Méghozzá a bal gyűrűsujjára. Magyarországon (és más európai országban is, kivéve Franciaország) az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt.

A lakás feldúlása
A vendégek belopóznak az ifjú pár lakásába, és nagy rendetlenséget csinálnak, hogy az ifjú pár, ne feledkezzen meg a házasság nehézségeiről. Ilyenkor legtöbbször arra kényszerülnek a fiatalok, hogy az éjszakát szállodában töltsék.

Torta
Minél nagyobb és szebb a torta, annál több gyermeke lesz majd az ifjú párnak.
A torta közös felvágása az összetartozást és egységet szimbolizálja az ifjú pár előtt álló házasságban.
Akinek a keze felül van a torta felvágása közben, az fogja a viselni a házasságban a nadrágot.
Édesek lesznek a házasévek, ha az ara és az ifjú férj megetetik egymást egy-egy falat tortával - tartja a mondás.
A római időkben a torta a termékenység szimbóluma volt. Máshol az élet édességét, és a "kerek világot" is szimbolizálta. Angliában a vendégek apró tortákkal köszöntötték a párt, aki a felhalmozott sütemények előtt csókolta meg egymást. A sok apró torta helyett ma egy nagyot készítenek. A pár ezt közösen vágja fel. Az első szelet tortából megetetik egymást, és ezt a szeletet egy tányérról fogyasztják el, így fejezve ki, hogy minden jót megosztanak egymással.
Angliában szokás a torta tetejét, vagyis a legfelső rétegét lefagyasztani, és az első házassági évfordulóig vagy az elsőszülött gyermek keresztelőjéig megőrizni.

Időzítés
Az Igen kimondásának időpontját alaposan meg kell tervezni. Ügyelni kell arra, hogy mindig az adott óra második felében kerüljön sor a hivatalos részre, mert ha az óramutató felfelé halad, az ifjú pár sorsa is felfelé ível majd.

Csók
Miután hűséget fogadott egymásnak a menyasszony és a vőlegény, a násznép figyelmének kereszttüzében, az egyház és a világ áldásával elcsattanhat közöttük az első hitvesi csók. Az esküvői vacsora során szokás, hogy a násznép újabb és újabb hitvesi csókokra buzdítja a párt, mégpedig úgy, hogy a vendégek evőeszközzel kocogtatják a poharaikat és a csörömpölés mellé hangos szóval is követelik a csókot

A leánykérés
Manapság sajnos már nem mindenhol szokás, hogy a vőlegény a szülőktől megkéri a lány kezét. Ha azonban ezt óhajtja tenni, a menyasszony szülei biztosan örülnek ennek a gesztusnak. Valami kis figyelmesség, amit a vőlegény a lány szüleinek ilyenkor átnyújt, bizonyára könnyebbé teszi a dolgot. Az anyának általában virágot az apának egy üveg bort vagy konyakot szoktak vinni.

A legénybúcsú
Régen a legénybúcsú a gonosz szellemek elűzésére szolgált. A vőlegény barátai edények, kanalak, lábasok összecsapkodásával járták körbe az ifjú pár lakását, így űzték el a gonosz szellemeket (merőkanál tánc).
Ma már nem hiszünk a gonosz szellemekben, de megrendezzük a legénybúcsút, ami főleg arra szolgál, hogy a vőlegény elbúcsúzik a legényélettől, s ehhez a barátok sok szerencsét kívánnak.

Esküvői sorfal
A templomból kifelé tartó házaspárnak a jelenlévő vendégek sorfala között kell végigvonulnia, akik megpróbálják megakadályozni, hogy a pár átjusson. A házasság folyamán felmerülő akadályok közös erővel való legyőzését jelképezi.

Útelzárás
Ez vidéken még mindig gyakori szokás. Szintén a templom elhagyásakor történik. Az ifjú pár autóval elhagyná a környéket, s elindulna első közös útján, de a rokongyerekek és fiatalemberek zsinórokkal és szalagokkal próbálják a pár útját elzárni. Ilyenkor pénzzel, borral vagy édességekkel kell megvásárolni a szabad utat a házasságba.

A nászajándék
A meghívott vendégek általában az esküvő előtt, a megérkezésükkor adják át az ajándékokat az ifjú párnak. Az a szokás, hogy az ifjú férj a nászéjszaka után adja át a nászajándékot a menyasszonynak. Régebben ez az ajándék gazdasági biztosítékot jelentett a fiatalasszony számára. A régi nemesi körökben jószágot, várakat és földeket adtak nászajándékul a menyasszonynak. Manapság ékszert (gyűrűt, nyakláncot, medált, órát, fülbevalót, stb.) szokás ajándékozni. A menyasszony is adhat a vőlegénynek nászajándékot. Az ajándékozásnak nincsenek megszabott határai: mandzsettagomb, nyakkendőtű és óra ajándékozása az általános. Minél egyénibb és fantáziadúsabb az ajándék annál értékesebb.

Rozmaring
A rozmaring virágnyelven a pár egymás iránti hűségét jelképezi. A hagyomány szerint a vőlegénynek és a menyasszonynak is viselnie kell.

Gyöngyékszer
A gyöngy a könnyeket szimbolizálja, ezért nem javasolt a menyasszonynak gyöngyöt viselnie az esküvőn. A hagyomány szerint az, aki az esküvője napján gyöngyöt visel, sokat sír majd a házasság alatt.

Briliáns
A gyönggyel ellentétben ennek a kristálynak pozitív tulajdonságokat tulajdonítanak. Az állandóság, tökéletesség, tisztaság jelképe.

Menyasszonyi cipő elrablása
Valaki a vendégek közül egy óvatlan pillanatban ellopja a menyasszony cipőjét. A férj csak úgy válthatja ki a cipőt, ha abból pezsgőt iszik, de egyéb feladatot is kitalálhatnak neki.

A menyasszony elrablása
Régen nagyon komolyan vették ezt a babonát, mert úgy értelmezték, hogy ha a szertartás alatt sikerült elrabolni a menyasszonyt, a vőlegény nem érdemelte meg, hogy feleségül vegye. Ma már csak jó poénnak számít. Az elrabló elviszi a menyasszonyt egy rövid időre, például betérnek egy kisvendéglőbe, szórakozóhelyre. Van azonban néhány szabálya az elrablásnak amit mindenképpen figyelembe kell venni. Nem szabad hosszú ideig elmaradni, mert különben a vendégek unatkoznak, és a hangulat elromlik. A vőlegénynek különösen vigyáznia kell a menyasszonyi csokorra - ha már jövendőbelijére nem tudott -, mert ha az is elveszik, az elrablás során felmerülő költségeket is neki kell állnia, ha megőrzi, akkor az felmenti a fizetési kötelezettség alól, és az elrablónak magának kell fizetnie a számlát.

Menyasszonyi ruha
A ruha hagyományos fehér színe tisztaságot, szűziességet, tökéletességet, életet, fényt, örömöt és ünnepélyességet szimbolizál. A fehér ruha a menyasszonyi fátyollal együtt a védettség és meghittség iránti vágyat fejezik ki.
A babona szerint szerencsétlenséget jelent, ha a vőlegény az esküvő előtt meglátja párját, amikor a menyasszonyi ruháját felveszi.
Az sem jó, ha a menyasszonyi ruha túl korán elkészül! A legjobb, ha az utolsó pillanatig van még rajta varrnivaló. Ha készen vett ruháról van szó, egy kis kiegészítőt szoktak a ruháról eltávolítani, majd az esküvő napján szépen visszavarrni.
Miért jó olyan menyasszonyi ruhát választani, amin sok gomb van? Mert egyes vidékeken úgy mondták, hogy annyit évet él majd boldog házasságban a lány, ahány gomb van a menyasszonyi ruháján.
A menyasszony esküvője napján csak teljes menyasszonyi díszbe öltözve nézhet tükörbe. Ha előbb is tükörbe néz, az szerencsétlenséget jelenthet.
Szép, régi szokás az esküvői ruhából vagy a fátyol anyagából varrni az első gyermek keresztelő ruhácskáját.
Egy régi katolikus szokás szerint a menyasszony díszes esküvői ruháját a templomnak ajánlotta, hogy miseruha készüljön belőle.

Varrás
Nagymamáink szerint nem szerencsés, ha a menyasszony maga varrja a menyasszonyi ruháját, vagy segédkezik ruhájának elkészítésében. A babona szerint annyi könnyet hullat, ahány öltéssel a ruhája készült.
Azt mondják, az a hajadon varrónő, aki egy menyasszonyi ruhán az első öltést ejti, egy éven belül maga is férjhez fog menni.
A babona szerint nem szabad fütyülni abban a helyiségben, ahol a menyasszonyi ruha készül, mert odacsalja a gonosz szellemeket.

Menyasszonytánc
Éjfélkor a vőfély egy nagy fazekat tart a kezében, fakanállal üti, és közben kiabálja: Eladó a menyasszony! Ilyenkor a vendégek sorban táncolnak a menyasszonnyal, a táncért pénzt dobnak a fazékba. Miután elfogytak a vendégek, a férj következik, ő általában a pénztárcáját dobja bele, elveszi a fazekat, ölbe kapja feleségét és kiszalad vele.

A fátyol levetése (vagy koszorútánc)
Ez is igen kedvelt esküvői szokás. Az örömanya leveszi lánya fejéről a fátylat, a menyasszonyt bevezetik egy lányok által alkotott körbe. A lányok a fátylat, mint egy tetőt feszítik ki a menyasszony feje fölé, és körtáncot lejtenek körülötte. A tánc után a menyasszony fogja a fátylat, és annak a lánynak a fejére teszi, akiről gondolja, hogy a legközelebbi menyasszony lesz.

Menyasszonyi csokor
A menyasszonyi csokor régen nemcsak díszítésre szolgált, hanem szépségével a rossz szellemeket akarták megenyhíteni.
Ha az ifjú pár valamelyik szülője az esküvőt már nem érhette meg, a menyasszonyi csokrot, az esküvőt követő napon a sírra szokták helyezni. Az elhunyt így legalább lélekben jelen van.

Gyűrű
Ha felhúzásakor az első ujjpercnél megakad a gyűrű, akkor az azt jelenti, hogy a feleség, míg akadálytalan siklása esetén (az ujj tövéig) a férfi lesz az úr a háznál.

Jegygyűrű
A hagyományos jegygyűrűkben nem volt kő, felületüket nem díszítette minta és formájuk, az egyszerű, önmagába visszatérő kör a teljességet, a megújuló életet szimbolizálta. A jegygyűrű szerepe eredetileg a rossz szellemekkel és az ellenségekkel szembeni védelem volt.
A babona azt mondja, hogy a jegygyűrűnek az ujjon kell maradnia, azaz lehetőleg ne vegyük le. Kiadni a kezünkből másnak, főleg ne azért, hogy felpróbálja, kifejezetten tilos!

Porcelántörés
A hiedelmek szerint gonosz szellemek csendben érkeznek és félnek minden zajtól. Az ifjú párra leselkedő rossz szellemeket germán szokás szerint hangos lármával, cserép és porcelán tárgyak összetörésével üldözik el. Németországban a menyasszony és a vőlegény közös bulin, az úgynevezett Polterabend keretében búcsúzik a jó barátok körében a szingli élettől és ilyenkor hihetetlen mennyiségű cserepet törnek össze, amit azután a barátok szurkolása közben együtt söpörnek össze. Az összehordott cserép és porcelán tárgyakat, edényeket a menyasszony és a vőlegény saját kezűleg vágják a földhöz, hogy összetörésükkel a szerencséjük és boldogságuk tartós legyen.
Figyelem! Üveget törni nem szabad, mivel az üveg boldogságot és szerencsét jelent!

Konzervdoboz
Míg Európában a porcelántörés, az Egyesült Államokban a friss házasok autójának hátuljára erősített sörös-, üdítős- és konzervdobozok által keltett zörej segítségével űzik el a gonosz szellemeket.

Fillérek
Hajdanán a lányok szorgalmasan gyűjtögették a filléreket, hogy menyasszonyként maguk vehessék meg esküvői cipőjüket. Minél szebb cipőt tudott magának venni egy menyasszony, annál inkább tanúbizonyságát adta annak, hogy takarékos és jó asszony lesz.

Hajtincs
Az ókori görögök az esküvő napján levágtak egy-egy tincset a menyasszony és a vőlegény hajából és az isteneknek - Zeusznak, Hérának és Artemisznek - ajánlották őket, akik pártfogásukba vették az ifjú házasokat.

Fátyol
A fátyol az ártatlanság és lányság jelképe az esküvőn. A babona szerint az esküvő napja előtt nem szabad a menyasszony hajába tűzni, mert gyorsan tönkremegy majd tőle a házasság.
A fátylat csak a menyasszony hordhatja, azt mondják az a koszorúslány, aki felpróbálja a fátylát, elcsábítja majd az ifjú férjet.
A hagyományok szerint a menyasszonyt lefátyolozva vezeti az oltárig az édesapja, és ott a vőlegény oltalmába adja, aki a fátylat hátrahajtva végre teljes szépségében pillanthatja meg kedvesét.
Régi germán hit szerint azért kell lefátyolozni az arát, hogy a gonosz démonok ne bújhassanak belé az orrlyukain keresztül.
Hajdanán az esküvő után a hajadon lányok az ifjú ara köré gyűltek és eltépték a fátylát, hogy mindegyiküknek jusson belőle egy darab.

Pénzérme
A menyasszony cipőjébe dugott pénzérme biztosíték arra, hogy a házasság során soha ne legyen majd üres a családi pénztár. A ruha szegélyébe varrt pénzérme szintén jólétről gondoskodik.

Küszöbön átemelés
A hagyományok szerint az ifjú férj ölébe kapja asszonykáját amikor először lépik át házasként közös otthonuk küszöbét, mert ha beléptekor a menyasszony elbotlik, az rosszat jelent. A hagyomány abban gyökerezik, hogy régi hiedelmek szerint az ifjú párt megzavarni készülő rossz szellemek a küszöb alatt bújnak meg.

Kenyér és só
Jó szokáskent tartották meg, hogy a rokonok és ismerősök kenyeret és sót nyújtanak át az ifjú párnak áltálában akkor, amikor először látogatják meg őket az új lakásukban. Régen a kenyér a legfontosabb élelem volt, a só pedig igen drága ajándék. Ma azt jelképezi, hogy a jólét sohase múljon el az új otthonból. Életük során soha ne kelljen éhezniük, és ne hiányozzon majd házasságuk napjaiból az élet sója sem.

Gyertyagyújtás
Ha gyertyát gyújtasz az esküvődön, de azok lángja kialszik, azt jelenti, ördög van a közelben.

Esküvői újság
Emlékként készítik a barátok, rokonok. Első száma a menyasszony és a vőlegény házasságkötéséről, és annak előzményeiről szól, humoros formában. Általában fotókkal illusztrált, 8-10 oldalas lap, mely a házassági évfordulókon további számokkal bővülhet.
Az újság tartalma:
- hírek
- apróhirdetés
- időjárás jelentés
- ki kicsoda rovat
- főzési és műszaki tanácsok
Sajnos ezt az ötletes szokást nálunk ritkán alkalmazzák.

Használt oldal: